A Tattva1-samāsa-sūtrák (TSS) megítélésében éles különbség van a hagyomány és a modern kutatók között. A hagyomány a hivatalos sāṁkhya-rendszer legelső szövegének tekinti, amit Kapila, az iskola alapítója tanított közvetlen tanítványának, Āsurinak. A kutatók elismerik ugyan, hogy nagyon ősi szövegrészeket tartalmaz, a mű keletkezését mégis az i.sz. 1300-1400 közé teszik, a szerzője ismeretlen...
1A tattva kifejezés szó szerinti jelentése: „az-ság” (tat-tva). Bármely tárgy vagy élőlény esszenciális természetét, valódi alkotóelemét jelenti.
TSS 1.
अथातस्तत्त्वसमासः
athātas tattva-samāsaḥ
Most a valóság kategóriáinak összegzése következik.
TSS 2.
अष्टौ प्रकृ तयः
aṣṭau prakṛtayaḥ
A [megnyilvánult világ] nyolc forrása.
Ezek: a prakṛti, a buddhi, az ahaṁkāra, és az öt tan-mātra (az öt őselem subtilis forrásai). Bár a buddhi, az ahaṁkāra, és az öt tan-mātra is a prakṛtiből bontakoznak ki, és ilyen értelemben teremtettek, egyúttal azonban további devolútumok forrásai, vagyis teremtők.
TSS 3.
षोडश ववकाराः
ṣoḍaśa vikārāḥ
A tizenhat vikāra [kibontakozott megnyilvánulás].
Ezek: a manas, az öt megismerő érzék, az öt cselekvő érzék, és az öt bhūta vagy őselem (tér, levegő, tűz, víz, föld - ebben a sorrendben bontakoznak ki)
TSS 4.
पुरुषः
puruṣaḥ
A puruṣa.
A tudat princípium, mely örökké-tiszta, örökké-bölcs, örökké-szabad.
TSS 5.
त्रैगुण्यम्:
traiguṇyam
A három guṇa; [sattva, rajas, tamas].
A materiális energia összes formájának alkotóelemei
TSS 6.
सञ्चरः
sañcaraḥ
A kibontakozás.
Létezik az átalakulások láncolata a prakṛtitől a kibontakozott alkotások irányába.
TSS 7.
प्रवत-सञ्चरः
prati-sañcaraḥ
A visszavonódás.
És létezik egy ellenkező irányú láncolat is, a kibontakozott alkotásoktól a prakṛtiben való feloldódás irányába.
TSS 8.
अध्यात्मनविभूतमविदैवम:
adhyātman-adhibhūtam-adhidaivam
A világ és az istenek a spirituális énünkkel kapcsolatban.
Az adhyātma: a puruṣa (vagy ātman) közvetlen ellenőrzése alatt álló kategóriák:
- mentális: buddhi, ahaṁkāra, manas.
- fizikai: az öt megismerő és az öt cselekvő érzék.
Az adhibhūta: a tapasztalás tárgyainak tulajdonságai, pl. megérthető, azonosítható, elgondolható, a hallható, stb. Megfelelnek az adhyātma kategóriáinak, de az
érzéktárgyakban lakoznak.
Az adhidaivika: a mennyei- és szubtilis világokkal kapcsolatosak, a természet tudatos hatalmai, angyali lények, bolygóistenségek, stb.
TSS 9.
पञ्च अवभबुद्धयः
pañca abhibuddhayaḥ
A buddhi ötféle cselekvése.
Abhibuddhi: "ezt meg kell tennem!"
Abhimāna: "megteszem."
Icchā: vágy, akarat
Kartavyatā: a megismerő érzékek bevonódása
Kriyā: a cselekvő érzékek működése
TSS 10.
पञ्च कममयोनयः
pañca karmayonayaḥ
A cselekvés öt forrása és eredménye.
dhŗti: az elme elhatározása, a beszéd és a tettek
śraddhā: a hitből fakadó hajlamok: az elme nemessége, cölibátus, hűség, stb.
sukha: imádságban felvállalt cselekedetek, vagy egy kívánt eredmény várakozásai
a-vividişā: az az irányultság, amely gátolja a tudásvágyat
vividişā: a megismerés vágya, főleg a spiritualitással,
puruṣával kapcsolatos dolgokat
TSS 11.
पञ्च वायवः
pañca vāyavaḥ
Az öt prāna: pràna, apāna, samāna, udāna, vyāna
TSS 12.
पञ्च कमामत्मानः
pañca karmātmānaḥ
Az ego ötféle állapota cselekedeteik viszonylatában.
vaikārika: az ember sattvikus egoval természetes módon jó dolgok végrehajtására hajlik,
taijasa: rajasikus egoval természetes módon gonosz dolgok végrehajtására hajlik,
bhūtādi: tamasikus egoval tompult, kába, megtévesztett módon cselekszik, ezen belül:
sānumāna: tompult, kába jó cselekedetek végrehajtása
niranumāna: tompult, kába gonosz cselekedetek végrehajtása
TSS 13.
पञ्चपवामअववद्या:
pañcaparvā avidyā
Az ötféle tudatlanság [a Yoga-sūtrákban kleśák].
Ezek: avidyā, asmitā, rāga, dveṣa, abhiniveśa.
TSS 14.
अष्टाववशवतिा अशवतः
aṣṭāviṁśatidhā aśaktiḥ
A huszonnyolcféle gyengeség, erőtlenség (aśakti).
Az elme, az öt megismerő és öt cselekvő érzék 11 erőtlensége, valamint az értelem 17-féle erőtlensége. Az értelem erőtlenségeit a valóság kategóriáinak természetére vonatkozó lehetséges téves nézetekként magyarázzák. Ezek a TSS 15-16-ban tárgyalt kilenc tuṣṭi és nyolc siddhi ellentétei.
TSS 15.
नविा तुवष्टः
navadhā tuṣṭiḥ
A kilenc elbizakodottság (négy spirituális és öt külső).
A négyféle spirituális elbizakodottság:
Az anyag meg fogja adni nekem a megvalósítást.
A lemondás meg fogja adni nekem a megvalósítást.
Az idő el fogja hozni nekem a megvalósítást.
A végzet és a szerencse meg fogja nekem adni a megvalósítást.
Az ötféle külső elbizakodottság, amelyek a vágytalanság (vairāgya) öt lépésén alapulnak:
A vagyonszerzés módjai erőszakosak, kiszipolyozók és szenvedésteliek.
A vagyon őrzése és az élvezetek forrásai szenvedésteliek.
Vagyon, luxus és élvezet, még a jól őrzöttek is átmenetiek; az ezek fölött érzett biztonságérzetben nincsen állandóság.
Nem számít, hogy hány érzéktárgyat élvez valaki, nincs kielégülés és a vágyak még jobban lobognak.
Nem lehetséges, hogy valaki jól érezze magát anélkül, hogy másoknak ne ártana.
TSS 16.
अष्टिा वसवद्धः
aşţadhā siddhi
A nyolcféle tökéletesség (siddhi).
Ezeket ne keverjük össze a yoga siddhijeivel!
A három elsődleges siddhi: a szenvedés három fajtájának az eltávolítása (lásd TSS 23)
Az öt másodlagos siddhi (az elsődleges háromhoz vezető eszközök): kontempláció; szavak útján és hiteles iratokból nyert tudás; tanulmányok; (nemes) barátok, olyanok mint guru, tanítványok, kereső társak szerzése, akikkel meg lehet vitatni a spirituális témákat; önmegtisztítás.
TSS 17.
दश मूविकाथामः
daśa mūlikārthāḥ
A mūlika-arthák, a sāṁkhya filozófia tíz alapvető tantétele:
Létezik a tudatos Én, a puruṣa; és létezik a megnyilvánulatlan őstermészet, a prakṛti.
Minden materiális tárgynak egyetlen, meg nem nyilvánult oka van, a prakṛti.
A puruṣa nem valami másért létezik.
Az anyag azért létezik, hogy a puruṣát szolgálja.
A puruṣa elkülönült és különböző a tudattalan prakṛtitől és annak devolútumaitól.
A puruṣa nem cselekvő.
Bekövetkezik az anyag és a puruṣa egyesülése.
Bekövetkezik az anyag elválasztása a puruṣától.
Sok puruṣa, tudatos Én létezik.
A test az önmegvalósítás után is fennmaradhat a saját törvényeiből fakadó lendület által.
(Az értelem ötven módosulata [TSS 13-16] és a tíz alaptétel [TSS 17] alkotja azt a hatvan témát, amelyet az ősi Ṣaṣti-tantra tárgyalt.)
TSS 18.
अनुग्रहसगमः
anugrahasargaḥ
A sokféleség az összes különböző forma felhalmozása.
Ez a sokféleség az öt finom elem (tan-mātrā) folyamatos elágazásnak következménye.
TSS 19.
चतुदमशवविो भूतसगमः
caturdaśavidho bhūtasargaḥ
Az élőlények tizennégy fajtája létezik.
Az isteni lények nyolc kategóriája mellett léteznek még az emberek, és öt alsóbb kategória (háziállatok, vadállatok, madarak és rovarok, csúszómászók, növények és ásványok).
TSS 20.
वत्रवविो बन्िः
trividho bandhaḥ
A háromféle kötöttség (bandha).
Fajtái: a prakŗtika bandha: azonosulás a nyolcféle prakŗtivel;
vaikŗtika bandha: a lemondottak vonzódni kezdenek az élvezet tárgyaihoz;
dākşhiņa bandha: (1) a világi emberek belegabalyodása a közönséges vágyakba és az élet szükségleteibe; (2) egy aszkéta függősége a laikusok felajánlásaitól.
TSS 21.
वत्रवविो मोक्षः
trividho mokṣaḥ
A megszabadulás (mokṣa) három fajtája.
A tudás kiterjesztéséből eredő;
A ragaszkodások megszüntetéséből eredő;
A pakŗtivel való azonosulás meghaladásából eredő.
TSS 22.
वत्रवविं प्रमाणम:
trividhaṁ pramāṇam
Az érvényes bizonyíték három fajtája.
Ezek a közvetlen tapasztalás, a következtetés, és a megvalósított mesterek, illetve az általuk kinyilatkoztatott iratok tekintélye.
TSS 23.
वत्रवविं दुःखम्:
trividhaṁ duḥkham
A háromféle szenvedés.
- ādhyātmika: személyiségen belüli; belső eszközökkel gyógyítandó;
- ādhibhautika: más lények által okozottak;
- ādhidaivika: természeti erők és a finomabb világok tudatos hatalmai által okozottak.
TSS 24.
एतत्परम्परया याथातथ्यम्:
etatparamparayā yāthātathyam
Ez a rend, ahogy azt a Tradícióban tanítják.
TSS 25.
एतत्सवंज्ञात्वा कृ तकृ त्यः स्यात्न पुनविवविेन दुःखेन अवभभूयते:
etatsarvaṁ jñātvā kṛtakṛtyaḥ syāt na punastrividhena duḥkhena abhibhūyate
Az ötféle tudatlanság [a Yoga-sūtrákban kleśák].
Aki mindezt tudja, beteljesíti önmagát; ezután már nincs alávetve a háromféle szenvedésnek.
Papp József, 2015
Felhasznált irodalom:
Sw. Veda Bhārati: Yoga-sūtras of Patañjali, Samādhi-pāda. Himalayan Institute, 1986. – 41-47.o.
Sw. Nityamuktananda Saraswati: Tattva-samasa, Ahymsin publishers, 2010.
Larson & Bhattacharya: Encyclopedia of the Indian philosophies, vol IV. Sāṁkhya – Motilal, 2006