Érzékeink és elménk képtelen túljutni a megnyilvánult világon, amelyben létezünk, amelyben teremtmények vagyunk. Csak az a Sakti képes átvinni rajta, amelyik minket, és érzékeink kondicionálásán keresztül a tapasztalati világunkat is megnyilvánítja.
Siva nem törődik a megnyilvánult világgal: az Ő nézőpontjából sohasem volt semmiféle születés vagy halál; nincs egyén és kozmosz; sem kötöttség vagy megszabadulás. Csak a saját tudatrészei léteznek, melyeket önszántából kiáraszt magából.
Sakti (śakti)
A sakti kifejezés a tantrában azt az elsődleges, egyetemes energiát jelenti, amiből az egész univerzum megnyilvánul, és ami az egész univerzumot működteti. A „śak” gyökből származik, melynek jelentése: „képesnek lenni vmire, erővel bírni egy hatás kiváltásához”. Az isteni teremtőerő megszemélyesítése, ami feminin erőként tisztelt, míg Śiva a maszkulin erőként.
Az invokáció
Az invokáció (a latin invocatio szóból) jelentése segítségül hívás, megidézés vagy fohászkodás egy magasabb erőhöz, szellemhez vagy istenséghez intézett ima vagy megszólítás, amelynek célja a védelem, áldás vagy isteni beavatkozás kérése.
A tantra filozófiája szerint a Tudat az egyetlen valóság az univerzumban. Ezért a tantrikusok az összes megnyilvánult dologhoz kellő tisztelettel, mint tudatos entitáshoz közelítenek. A tudatosság szintje eltérő a megnyilvánult jelenségekben; vannak az embernél alacsonyabb, és magasabb tudatossággal bíró teremtmények is.
Az összes spirituális út a tudatosság szintjének emeléséről szól. Ennek előfeltétele az energiaszint, a sakti szintjének emelése, és jellemző irányultságának megváltoztatása. A sákta-tantra szerint ehhez meg kell hívnunk ezeket a tudatos energiákat, és a mai korban ez az invokáció a legjobb –ha nem az egyetlen- út a spirituális megvalósításhoz, és más, világi célok eléréséhez.